És igen, ez már a 8. H igazi formája! Ha azt hittük, hogy a tavalyi Újhutánál nem tudunk találni olyan helyet, ami még jobban a jó Isten háta mögött van, hát tévedtünk, ugyanis a Pájer kemping jócskán ott volt. A hosszú út során megcsodálhattunk különböző féle-fajta lovakat és teheneket, s emellett eseménydúsan és unalmasan elszórakoztatta ki-ki a buszszomszédját.
A táborvezető beszéde közben nagy örömünkre megszólalt Dorina édes csengőhangja, az osztály által olyannyira szeretett "miau miau miau miau...", így rendkívüli módon megalapozta a hangulatunkat. Amikor átmentünk egy másik helyre vacsorázni, lovagolni és íjászkodni, fény derült a lányok kóros macskamániájára, alkalmunk nyílt pacigolni, íjászkodni (muhahahahaaaa, Petram ezt megszívtad, pedig most fény derülhetett volna legolasi képességedire), majd az osztály néhány tagja nekiállt röplabdázni. Végül csináltunk kisebb csapatokat, Cs. Peti előszeretettel kommentálta az eseményeket... és hát, aki tud az tud... a győztes osztályfőnök csapata lett! Tagjai: Kiss Zoltán tanár úr, Kasza "Kaszi" Rita és Petrik "Szani" Szandra! *tapsvihaaaaar* (Amúgy, csak úgy mellékes megjegyzésként, aki felvette, egészen nyugodtan elküldheti nekem...[Öhm... izé... én felvettem Petistül ;)]--> Pontosan ki is?:D -->[Na tippelj cuncimókus:D])-->[Oh, édes drága  szélfútta aranybögyörőm, szívem egyetlen Áki-cicája :D]

S ha még ezt a csodás eseménysorozatot tetézni lehetne, hát nekünk azt is sikerült megtennünk, hiszen mi sem lehetne jobb a kora esti órákban, mint egy kis csobbanás a Kőrös folyóban? Volt, aki csúnyán ráfázott, hiszen ruhástul húzták bele a vvééérfaggyasztóóóan és mettszőően hihihidegg vvvízbeee (nem poénkodom tovább :D), mint például szerény személyem. Alexandra, csak hogy tudd, azóta is meg vagyok fázva, te gonci!
Szóval jól elvoltunk. :D Az este további részében az osztály néhány tagja úgy döntött, kísérőinkkel fog játszani Honfoglalót, míg másik fele békésen elfoglalta magát... ;)

Második nap meleg időre virradtunk, de többen is panaszkodtak arra, hogy este a lakókocsiban majd' meg lehetett fagyni. Reggeli után az osztály vízitúrára indult, voltak, akik borultak, majd az endrődi szabadstrandon tengettük szabadidőnket. A szállásra visszaérkezvén megebédeltünk, majd utána sok-sok gyaloglás után megérkeztünk a kalandparkba. Itt meglehetősen szétoszlott az osztály, hiszen voltak, akik nagyon jól elszórakoztak, míg mások csak ültek egy helyben, és a nagy semmi csinálták. Ezen emberek nagy valószínűséggel megkönnyebbülten lélegeztek fel, miután visszaindultunk a szálláshelyünkre, és elfogyasztottuk a vacsorát. A vízitúrán szinte mindenki leégett - még a combján is! :O -, így immáron vörös színekben pompázva tértünk nyugovóra.

Harmadik napon reggel kilenc órára el kellett hagynunk szállásunkat - kinek a lakókocsiját, kinek a kisházát. Megreggeliztünk, majd könnyes búcsút intettünk a Pájer kempingnek, de tudtuk, hogy még nem érkeztünk el a dolgok végéhez, hiszen a Szarvasi Arborétumban tett látogatásunk és hajókázásunk után azzal a bácsival, "aki a Titanicot is megmentette volna", visszatértünk ebédelni. Néhányan fürdéssel, néhányan játékkal, néhányan a nyitott szemmel alvás tudományával ütötték el a maradék időt.

Visszagondolva ismét elmondhatjuk, hogy kellemes osztálykirándulásban volt részünk, s bár idén sajnos nem volt külön bejáratú Emese bácsink, akit idegesített a filmezésünk, és direkt áramtalanított, hogy később a nem létező áramszünetre fogja a dolgot, voltak nekünk kiscicáink, jófej buszsofőrünk és egyéb jóságaink. Aki látta, ne felejtse el az endrődi csillagos égboltot ;P, sem a mólóról vízbe ugrálást, és jobbulást a leégett testrészeknek!

Ui.: Gondolom, így utólag mindenki kiheverte már a fáradalmakat, de azért megkérdezem attól a pár embertől aki feljár ide: hogy érzitek magatokat? :D Mert én még azóta is meg vagyok fázva...

Petrik Szandra (nem, nem Alexandra) tollából
aki mellesleg újságírói babérokra szeretne törni kései élete során
és reméli sikerülni fog neki!
most, hogy ezt mindenkivel tudattam, még elmondom azt, hogy...
...ez a bejegyzés: tudósítás a gyomaendrődi osztálykirándulásról
... a beejgyzés célja: a kíváncsi lelkek kielégítése

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.